A pedagógia, pszichológia és nem utolsósorban technológia fejlődésének köszönhetően számos diagnózist ismerhetünk meg idő előtt, ez nincs másképpen a tanulási zavarokkal sem, aminek diagnózisát, bár korainak tűnhet, mégis óvodáskorban érdemes meglépni. De először tisztázzuk, miről is beszélünk!
A tanulási zavar az elvártnál alacsonyabb teljesítmény, amely az intelligencia szinttől teljesen független. A tanulási zavarral küzdő gyermek bizonyos tudnivalókat jelentősen nehezebben képes csak elsajátítani, mint a környezetében lévő többi gyerek. A kezeletlen tanulási zavar befolyásolja a gyermek kortársakkal való viszonyulását, az iskolai munkát, ezáltal a gyermek énképét is negatívan érinti. Továbbá felnőtt korban is problémákat okozhat (pl. munkahelyen). A tanulási zavar külön–külön megjelenhet az olvasásban (diszlexia), számolásban (diszcalculia) vagy írásban (diszgráfia). Ezek között tüneti átfedések is lehetnek, például előfordulhat, hogy a diszlexiával diagnosztizált gyermeknek csak az olvasással akadnak problémái, de gyengén befolyásolhatja a számolási vagy éppen az írási / helyesírási képességeit is.
De miért fontos a diagnózis óvodáskorban?
A legfontosabb oka a megfelelő diagnózisnak, hogy a tanulási zavar fejleszthető. Ha a diagnózis óvodáskorban kézhez kerül, a gyermek már az iskola kezdése előtt megfelelő fejlesztést kaphat fejlesztő pedagógusok segítségével, így megkönnyítve a gyermek iskolakezdését és az olvasni, írni, számolni tanulást. Akár fél – egy évnyi fejlesztés jelentős segítséget ad a gyermeknek abban, hogy képességei fejlődjenek.
Tanulási zavar tünetei óvodáskorban
Ezeket a főként mozgásos tüneteket kisebb odafigyeléssel is könnyen felismerhetjük. Szülőként figyelnünk kell a bizonytalan mozgásra, például gyakori lehet a megbotlás, tárgyaknak ütközés, vagy akár észrevehetjük, hogy gyermekünk a mozgásokra vonatkozó utasításokat nehezen vagy egyáltalán nem képes követni. Apró, de annál beszédesebb tünet lehet, ha sokszor fordítva, rossz irányból veszi fel ruháit. Érdemes megfigyelni sokat váltogatja-e a jobb és bal kezét. A kezesség kialakulásának folyamata hosszadalmas és sok próbálgatással jár, ha azonban óvodáskorában továbbra is az állandó kézváltogatás folyik minden tevékenységében. De figyelhetjük akár a ceruzafogását is, vagy az apró mozdulatok minőségét. Továbbá problémára mutathat rá az is, ha nehezére esik a formafelismerés. Ennek kipróbálására is számos játék áll rendelkezésünkre.
A mozgásos tünetek mellet a beszédfejlődés során is árulkodó tünetekre találhatunk. A megkésett beszédfejlődés mellett érzékelhető lehet, hogy nehezen jegyzi meg a számok neveit vagy a hét napjait, színek neveit. Emellett az artikulációs, kiejtési nehézségek is lehetnek a tanulási zavar előrejelzői, ebben az esetben mindenképpen igénybe kell venni a helyi logopédus szolgáltatását, aki további segítséget nyújthat, amennyiben valóban diagnózis kiállítására van szükség. Még egy árulkodó jel lehet, ahogy viszonyul társaihoz a gyermek: a tanulási zavaros óvodások sokszor kerülnek zavarba társas helyzetekben, sokszor azért, mert nehezen fejezik ki magukat.
Összefoglaló:
Kedves Szülők! A tanulási zavar nemcsak fejleszthető, de akár megelőzhető (játékos módon is). A sokféle elfoglaltság, ingergazdag környezet mind megelőzésként működhet, illetve a meglévő tüneteket is enyhítheti. Olvassunk fel gyermekeinknek, játszunk fejlesztő játékokkal közösen, hagyjuk, hogy használja saját képzelőerejét. Ha mozogni támad kedvetek, játszatok a szabadban minél többet, ismerjétek meg a testmozgás határait, játszatok az egyensúlyt fejlesztő játékokkal. Ha esetleg otthon maradnátok, próbáljatok otthon közösen sütni – főzni, gyúrjatok tésztát, akár próbáljatok rántotthusit panírozni, dolgozzatok a kezeitekkel és töltsetek együtt sok mozgásos, beszélgetős időt!