Egészséges emberekként szinte mindig mozgásban vagyunk. Van, amikor a kötelesség mozgat, mert igyekszünk elvégezni a feladatainkat, máskor a kikapcsolódás iránti igény, de bármit is szeretnénk csinálni, a mozgás alapvetően szükséges hozzá. Minden egyes mozdulatunkban ott vannak a gyermekként szerzett mozgásos tapasztalataink, amelyek alapjaiban határozták meg a fejlődésünket.
Amikor előkerül a mozgás és a testmozgás témája, hajlamosak vagyunk ezeket a sporttal, edzőteremmel, iskolai tesi órákkal társítani, és kevesebbet foglalkozunk azzal, hogy más típusú mozgásformák is léteznek, amelyek sokat tesznek az egészségünkért és gyermekeink fejlődéséért. Talán bele sem gondolunk, mennyi mindent teszünk nap mint nap a gyerekek fejlődéséért azzal, hogy hagyjuk őket mozogni. Ebben a cikkben azonban betekintést nyerhetünk a mozgás, mint alapvető funkció szerepébe.
Mozgás kisgyermekkorban
Biológiailag úgy vagyunk felépítve, hogy a testünknek szüksége van a mozgásra, gyerekeknél ez a mozgásigény fokozott. Szinte szó szerint lehet érteni azt, hogy a gyerekek állandóan mozgásban vannak. A kisebbek ülnek a széken és rajzolnak, de akkor is folyamatosan mocorognak, himbálóznak, mozgatják a lábaikat. Elvisszük őket a játszótérre, ahol folyamatosan másznak, ugrálnak, mégis olyan, mintha mi fáradnánk el hamarabb. Úgy tűnhet, hogy az óvodásoknak végtelenül sok energiájuk van.
A mozgás a növekedésben, az értelmi, érzelmi és szociális fejlődésben is nagy szerepet játszik, valójában a fejlődés minden aspektusához hozzájárul. A kisgyermekeknek a mozgásigénye pontosan azért ennyire nagy, mert ez serkenti a fejlődésüket. Ha igényünk van valamire, akkor igyekszünk kielégíteni azt. Tekinthetünk erre úgy is, hogy önmagát serkenti a fejlődés. Abban viszont, hogy milyen lehetőségei vannak egy gyereknek a mozgásvágya kielégítésére, hatalmas szerep jut a szülőknek és családtagoknak.
Egyrészt a mozgás lehetőségét a felnőttek teremtik meg számukra, például az udvaron játszás, játékok, játszótérre eljutás, kirándulás a természetben. Másrészt a szülői bevonódás, elköteleződés a mozgás iránt és a támogatás ösztönzi a gyerekeket. Szívesebben végzik az adott tevékenységet, ha számukra kellemes, és azt látják, a szülő számára is fontos. Egyes kutatások szerint gyerekek esetében még az is segítette a későbbi kamaszkori fizikai aktivitást, ha a szülő csak nézte, hogy gyermeke sportolt. Ilyen sokat számít a jelenlét, a szülő aktív figyelme, bevonódása és biztatása.
Tapasztalatok és tanulás
Miért voltunk gyermekként képesek megtanulni biciklizni? Az írás, az okostelefonunk használata mind rendkívül finom ujjmozdulatokat igényelnek, mégsem okoznak számunkra gondot ezek a tevékenységek. Ha elesünk, akkor igyekszünk a kezünkkel, térdünkkel felfogni az esést, próbálunk valahogyan védekezni, de honnan tudjuk, hogy így kell tenni? Valójában ezeket mind a tapasztalatoknak és a gyakorlásnak köszönhetjük, amiben gyermekként a mozgás által részünk volt.
Óvodások esetében a testmozgás leginkább az aktív játékon keresztül valósul meg, de a tapasztalataikhoz hozzáadnak a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos mozgásformák is. Az is mozgás és tapasztalat, hogy követik a szüleiket, figyelik a felnőttek cselekvéseit, együtt vásárolnak, sétálnak. Vannak, akik igyekeznek szórakoztatóvá tenni a házimunkát, főzést gyermekeik számára, ezáltal is koordinált mozgásra ösztönzik őket.
Ezek a tevékenységek mind hozzájárulnak a szabályozottabb, precízebb mozgásminták kialakulásához. Hároméves kor alatt nagyon sok különböző mozgásmintát tanulnak meg a gyerekek, majd óvodáskorban válnak ezek a mozgások összerendezettebbé. Az óvodással már lehet például barkácsolni, gyakorolhat (számára megfelelő) ollóval vágni, egyre ügyesebben formáz gyurmával. Megtanul ugróiskolán fél lábon ugrálni, labdát elkapni és eldobni.
A mozgás pozitív hatása a fejlődésre – néhány példa
Ha nincsenek jelen mozgásos tevékenységek a kisgyerekek életében, akkor kimaradhatnak a mozgásfejlődés fontos állomásai, ami később megnehezítheti számukra többek között az iskolai életet. Mindenképpen hosszútávú előnyökkel jár együtt, ha elég mozgásos lehetőséget biztosítunk számukra.
Nagymozgások szerepe (pl. járás, ugrás, futás, szaladás, csúszás, mászás, csimpaszkodás, sétálás):
- Erősítik az izületeket, izmokat (pl. vázizmok, hátizom, gerinc, végtagok izmai, légzőizmok).
- Segítik az idegrendszer és agyféltekék fejlődését – így az értelmi képességek: térbeli tájékozódás, térérzékelés, emlékezet, figyelem, jobb-bal agyféltekei dominancia kialakulásához is hozzájárulnak.
- Fejlesztik az egyensúlyérzéket (pl. görkorcsolya, ugrókötél, ugróiskola, hintázás).
- A koordinációs készség, tájékozódási képesség fejlődik
- Biztosítják a hajlékonyságot, állóképességet, mozgékonyságot.
Először minden gyerek ügyetlen, nem tudja megfogni/eldobni a labdát, mellényúl és kiejt tárgyakat a kezéből, de játékkal ez mind szórakoztató formában fejleszthető, gyakorolható a mozgáskultúra. Nyugodtan hagyjuk játszani a gyerekeket a szabadban (pl. játszótéren, udvaron), de mindig vegyük figyelembe, hogy mi az, ami számukra még biztonságos. Vannak napok, amikor csak arra van lehetőség, hogy otthon mozogjanak, de példaként a „Simon mondja” nevű játékkal még a négy fal között is lehet szórakoztató módon fizikailag aktívnak lenni, emellett pedig számos aktivitást kitalálhatunk, akár fantáziára bízva, akár egy kis utánajárással.
Finommozgások szerepe (pl. írás, rajzolás/festés):
Ide olyan tevékenységek tartoznak, amelyek az ujjak, kezek izmainak finom mozgatását igénylik.
- Ceruza fogása, színezés, rajzolás, ollóval vágás, gyurmázás, gyöngyfűzés, építés kockákkal, tésztagyúrás, cipzáros felső felhúzása, gombolás gyakorlásával a kézügyesség, a kéz izmai erősödnek ilyenkor.
Lelki egészség és mozgásSokat hallunk arról, hogy a mozgás egyaránt hozzájárul a felnőttek és gyerekek testi egészségéhez (már naponta 30 perc sétának is jótékony hatása van). Azonban kevesebb szó esik arról, hogy a gyermekek lelki egészségére hogyan hatnak a mozgásos tevékenységek. Íme egy pár ezzel kapcsolatos tény:
- A játék közbeni mozgás során pozitív élményeket, kellemes érzelmeket élnek át.
- Új tapasztalatokat szereznek, sikerélményeket gyűjtenek.
- Feszegetik a saját képességeiknek határait (koruknak megfelelő kihívás esetén fejlődhet a kitartásuk).
- A mozgás hozzáad az önismeretükhöz.
- Átélik azt, hogy ügyesek és élvezettel csinálhatják azt, amit szeretnek (ez növeli az önbizalmukat).
- A szabad játék fejleszti a képzelőerejüket.
Kedves Szülő!
Az óvodáskor a fejlődés szempontjából kritikus időszak, aminek elkerülhetetlen része a mozgás is. Ebben az életkorban a gyerekek mindenre kíváncsiak, érdeklődőek, nyitottak a világra. Leginkább azzal támogathatjuk a fejlődésüket, ha hagyjuk őket korukhoz illően gyerekeknek lenni, hiszen ösztönösen olyan mozgásformákat végeznek, amelyek jó hatással vannak a fejlődésükre.
Az aktív pihenés – pl. sétálás, kirándulás, tánc, jóga – szükséges a felnőttek testi és lelki egészségéhez is. Próbáljunk meg együtt mozogni a gyermekeinkkel, ezáltal jó közös élménnyé válhat a mozgás, amely a felnőttkorra is átvivődhet, ezzel hozzájárulva a hosszantartó egészségmegőrzéshez!
Irodalomjegyzék:
Brown, H. E., Corder, K., Atkin, A. J., van Sluijs, E. M. F. (2017). Childhood predictors of adolescent behaviour. The prospective association of familial factors with meeting physical activity guidelines. Preventive Medicine Reports, 6(2017), 221-227. doi: https://doi.org/10.1016/j.pmedr.2017.03.012
Dapp, L. C., Gashaj, V., Roebers, C. M. (2021). Physical activity and motor skills in children: A differentiated approach. Psychology of Sport & Exercise, 54(2021). 101916.
doi: https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2021.101916 Parrish, S., Lavis A., Potter, C. M., Ulijaszek, S., Nowicka, P., Eli, K. (2022). How active can preschoolers be at home? Parents’ and grandparents’ perceptions of children’s day-to-day activity, with implications for physical activity policy. Social Science & Medicine, 292 (2022). 114557. doi: https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2021.114557