Az álmok a mindennapi életünk részei, azonban gyakran ezek az álmok akár rémálmok is lehetnek. Napjainkban egyre több gyermeket érint ez a probléma ezért is fontos erről a témáról egyre tájékozottabbá válni, hiszen felelősségteljes szülőként jelentősen hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a gyermek jóllétét ne, vagy csak nagyon enyhén befolyásolják a rémálmok.
Azonban felmerülhet a kérdés, hogy miért is alakulhatnak ki rémálmok. Egy 2020-as tanulmány eredményei alapján elmondható, hogy gyakrabban fordultak elő rémálmok azoknál a gyermekeknél, akik internalizáló viselkedésformát mutattak. De mit is jelent az internalizáló viselkedés? Olyan problémákat és érzelmi nehézségeket jelent, amelyek befelé irányulnak, és nem feltétlenül láthatók a külvilág számára. Ilyenek például a szorongásos tünetek, szomorúság, társas visszahúzódás, illetve izoláció. Ezek a viselkedések gyakran „csendes” problémák, mivel a gyermek inkább elrejti érzéseit, így a környezet (szülők, tanárok) nehezebben veszik észre. Az internalizáló viselkedések ellentéte az externalizáló viselkedés, ami kifelé irányul (pl. dühkitörés, agresszió, szabályszegés).
A korábban említett tanulmány arra is rámutatott, hogy a 17 hónapos korban mért negatív érzelmi hajlam befolyásolja a rémálmok és a viselkedési problémák kapcsolatát 11 éves gyerekeknél. A kutatás megerősítette, hogy a rémálmok gyakorisága összefüggésben áll a belső, szorongásos viselkedésekkel. Ugyanakkor a külső, például dühkitörésekkel járó viselkedési problémák és a rémálmok közötti kapcsolat különösen erős volt azoknál a gyerekeknél, akik már kisgyermekként is erőteljes negatív érzelmeket mutattak. A kapcsolat közepes érzelmi negativitás mellett is megfigyelhető volt, de gyengébben. Ez arra utal, hogy a korai érzelmi beállítottság fontos szerepet játszhat abban, hogy a rémálmok milyen mértékben befolyásolják a gyermek viselkedését.
Termesztésen, a fentebb említett okok mellett más tényezők is hatással lehetnek a rémálmok kialakulására, példának okáért a traumák. Gyakran okozhat egy fel nem dolgozott trauma visszatérő, emocionálisan erősen megterhelő álmokat. Ebben az esetben szakember beavatkozása szükséges lehet.
Mit tehetünk a rémálmok ellen?
Azonban, ha ezek a zavaró álmok nem gyakoriak, illetve nem ismétlődnek, akkor szülőként sokat tudunk a gyermeknek segíteni a feldolgozásában. Többek között nyugodtan és biztonságot sugározva jelen lenni, mikor a gyermek felriad, ugyanakkor elkerülni a félelem túlkompenzálását, ami megerősítheti a rémálomhoz köthető szorongást. A stabil, megnyugtató esti rutin kialakítása, képernyők kerülése lefekvés előtt, mélylégzés vagy relaxációs technikák bevezetése mind segíthet. Mindezek mellett kipróbálható egy „imagery rescripting” technika is: a gyermek leírja vagy elmeséli az álmot, majd közösen alakítanak ki egy pozitív, alternatív befejezést, amelyet napközben is gyakorolnak. A kreatív kifejezés (például rajz, mesélés vagy szerepjáték) segíti a félelem feldolgozását és csökkenti a rémálmok gyakoriságát. Illetve akik az említett lehetőségek mellett nyitottak más opciókra, számukra hasznos lehet Stephanie Bourboulis 2022-es cikke, amelyben a gyermekek egy „Dream Changer” nevű eszközt kaptak (egy zsebre tehető „távirányítószerű” tárgyat), melyet álom közben használhattak arra, hogy „csatornát váltsanak” egy jobb álomra.
A rémálmok gyakran ijesztőek lehetnek, de szerencsére a megfelelő technikák segítségével az álom okozta nehézségek és félelmek is legyőzhetővé válhatnak.
Hivatkozások
Secrist, M. E., John, S. G., Harper, S. L., Conners Edge, N. A., Sigel, B. A., Sievers, C., & Kramer, T. (2020). Nightmares in treatment-seeking youth: The role of cumulative trauma exposure. Journal of Child & Adolescent Trauma, 13(2), 249–256. doi:10.1007/s40653-019-00268-y
Ossa, F. C., Bering, R., & Pietrowsky, R. (2013). Häufigkeit und Intensität von Alpträumen bei traumatisierten im Vergleich zu nicht traumatisierten Kindern und Jugendlichen. Zeitschrift für Kinder- und Jugendpsychiatrie und Psychotherapie, 41(5), 309–317; quiz 316–317. doi:10.1024/1422-4917/a000246
Bourboulis, S., Gradisar, M., & Kahn, M. (2022). The ‘Dream Changer’: a randomized controlled trial evaluating the efficacy of a parent-based intervention for childhood nightmares. Sleep, 45(4). doi:10.1093/sleep/zsac004
Gauchat, A., Zadra, A., El-Hourani, M., Parent, S., Tremblay, R. E., & Séguin, J. R. (2020). Disturbing dreams and psychosocial maladjustment in children: A prospective study of the moderating role of early negative emotionality. Frontiers in Neurology, 11, 762. doi:10.3389/fneur.2020.00762