Az érzelmeink átszövik a társas életünk minden szegletét gyermek- és felnőttkorban egyaránt. Azok az emberek, akik meg tudják érteni a saját és mások érzéseit, sikeresebben alakítják ki és tartják fenn a társas kapcsolataikat (pl. baráti- és munkakapcsolataikat). Ha ismerjük a saját érzelmi világunkat, akkor lehetővé válik számunkra, hogy jobban megértsük önmagunkat, ezáltal pedig jobban kapcsolódhatunk másokhoz is. Valójában még nekünk, felnőtteknek sem egyszerű feladat érzelmi világunkat egyensúlyban tartani, nem beszélve a gyermekeinkéről. Ebben a cikkben azzal foglalkozok, mit is tehetünk annak érdekében, hogy támogassuk gyermekünk érzelemszabályozás képességének fejlődését?
Óvodások érzelmi világa
Biztosan megfigyeltétek már, hogy az óvodásokra (3-6 évesek) jellemzőek az erős, akár gyorsan változó és szélsőséges érzelmek. Ez azért van, mert ebben a korban a viselkedésüket még az ösztöneik, vágyaik vezérlik. A feszültségre, negatív érzésekre, megterhelő helyzetekre a gyermekek sokszor érzelmi kitöréssel, agresszióval, hirtelen közeledéssel, a szülőhöz való odabújással reagálnak. Másképp még nem tudnak megküzdeni az adott helyzet keltette érzéseikkel. Velük ellentétben a felnőttek jobban tudják irányítani a viselkedésüket, ezt pedig az érzelemszabályozás képessége teszi lehetővé.
Mi az érzelemszabályozás?
Az érzelemszabályozás az a képességünk, ami megmutatja, mennyire tudjuk befolyásolni az érzéseinket és kontrollálni azok kifejezését. A „szabályozás” fogalma nem az érzéseink elnyomását, elrejtését takarja, hanem a megfelelő úton való kifejezésüket, megértésüket. Minden érzésnek helye van az életünkben, és szükségünk van arra, hogy megélhessük ezeket.
Mindenki rendelkezik érzelemszabályozó képességgel, mégis másképp viselkedünk az érzelmileg megterhelő helyzetekben. Például természetes, ha egy munkahelyi konfliktus frusztrálttá, mérgessé teszi az embert, de az már az érzelemszabályozó képességének fejlettségétől függ, hogy összeszólalkozik-e a konfliktust okozó kollégával vagy igyekszik a lehető legnyugodtabban kezelni a helyzetet. Ez többek között amiatt is alakulhat így, mert gyermekként mindenki mást tapasztal és tanul az érzelmek kifejezéséről.
Az érzelemszabályozás fejlődése folyamatszerű. Ahogy a gyerekek nőnek úgy fejlődik ez a képességük is, később pedig, felnőttként (ideális esetben) a saját, és mások számára is elfogadható módon tudják majd megélni érzéseiket. Ha tudatosan támogatjuk a gyermekünk érzelemszabályozó képességének fejlődését, akkor ezáltal gyarapíthatjuk önismeretét és megalapozhatjuk számára a sikeres kapcsolatok kialakítását a jövőben.
Mivel támogathatjuk az érzelemszabályozó képesség fejlődését?
- Kommunikáljuk a saját pozitív és negatív érzéseinket
A szülő az érzelmek megismerése, megértése és kifejezése terén is minta a gyermeke számára, tehát a gyermekünk érzelemszabályozásában bizony nagy szerepet játszik a saját érzelemszabályozásunk, hiszen a szülő jelenti a tájékozódási pontot a világban. Érzékelhető a hangulatunkon, testtartásunkon, a viselkedésünkön, ha például rosszul érezzük magunkat, ez pedig feltűnik a gyerekeknek is.
Amikor kommunikáljuk ezt (megnevezzük az érzést, elmondjuk az okát), akkor ezzel azt erősítjük a gyermekünkben, hogy ilyen esetekben meg lehet osztani az érzéseinket másokkal, és be is mutatjuk neki ennek mikéntjét. Láthatja, hogy a felnőttek is átélnek negatív érzéseket, és képet kaphat arról, hogyan kell ezekkel megfelelően megküzdeni (pl.társas támaszt keres, megosztja valakivel, elfogadható módon kiadja magából).
- Elfogadóan reagálunk az ő pozitív és negatív érzéseire
Ahhoz, hogy a gyermekünk képessé váljon a hatékony érzelemszabályozásra, szüksége van az érzelmei megértésére és befolyásolására, ebben a következő tippek segíthetnek:
- Felismerjük és megnevezzük az érzelmeit! Szüksége van arra, hogy segítsünk neki konkrétan megnevezni az érzéseit, az ő aktuális állapotát. Alkalmazhatóak olyan támogató kérdések, mint „Úgy látom, szomorú vagy, mi történt?” Ekkor érdemes kerülni az olyan azonosításokat (szavakat, minősítéseket), mint pl. a hiszti, nyafogás, duzzogás, ha valójában düh, frusztráltság, sértődés áll a gyerek viselkedésének hátterében. Ezek a számára megfoghatatlan címkék nem tudnak támpontot nyújtani neki az érzelmeinek felismerésében.
- Igyekszünk feltárni az érzelmeit kiváltó okokat! Nem az a lényeg, hogy egyből eltaláljuk ezeket, hanem az érzések közös értelmezése, az együtt gondolkodás és a törődés számítanak.
- Keressük a megoldást, valamilyen alternatívát a megküzdéshez! A megoldások skálája széles, és valójában helyzet- és egyénfüggő, hogy melyik gyereknek éppen mire van szüksége. Megoldást jelenthet a rossz érzéseink megosztása a hozzánk közel álló személyekkel, egy örömöt okozó tevékenység végzése, bizonyos esetekben a mozgás és a mindfulness gyakorlatok is hatásosak lehetnek.
Kedves Szülő!
Felnőttkorra már kitapasztaljuk, mire van szükségünk ahhoz, hogy oldjuk a negatív érzéseinket, és pozitív érzésekkel töltődjünk fel. Egy gyermek esetében azonban még fontos, hogy támogassuk érzelmeinek megismerésében, megértésében, megnevezésében, és közösen találjunk megoldást az erőteljes érzelmi reakciót kiváltó problémájára. Így járulhatunk hozzá tudatosan az érzelemszabályozásának fejlődéséhez.
Irodalomjegyzék:
*Kun A. (2020, nov. 15). Mindfulness gyerekeknek 1. – Gyakorlatok az érzelemkezelés erősítésére. Megoldásközpont.
https://megoldaskozpont.com/csalad-es-gyermek/mindfulness-gyerekeknek-1/
*Patterman P. (2018, okt.13). Érzelemszabályozás, de csak okosan! – Tanácsok érzelmeink megzabolázásához. Mindset Pszichológia.
https://mindsetpszichologia.hu/erzelemszabalyozas-de-csak-okosan-tanacsok-erzelmeink-megzabolazasahoz
Winkler Zs., Zsolnai A. (2022). A reziliencia és a szociális-érzelmi tanulás segítése óvodás és általános iskolás korban. Iskolakultúra, 32(8-9), 70-85.