A Pozitív Fegyelmezés egy olyan nevelési módszer, melynek segítségével a gyermek elsajátíthatja a társas kapcsolatok kialakításának módját, az őszinte és nyílt kommunikációt, segíti a gyermeket a társadalomba való beilleszkedésben, ezenfelül hozzájárul egy egészséges önbizalom kialakításához, amely elengedhetetlen a felnőttkori boldog élethez. Alapja a feltétel nélküli szeretet, az empátia és az együttműködés a felnőttek és a gyerekek között. A fő hangsúly a pozitív megerősítéseken, az őszinte és tiszteletteljes kommunikáción, valamint az építő kritikán, problémamegoldáson van. A cél az, hogy a gyerekek megtanulják az önfegyelmet és az együttműködést, de egyben képesek legyenek önérvényesítésre, a problémamegoldásra és az önállóságra.
Fontos megjegyezni, hogy a pozitív fegyelmezés nem azt jelenti, hogy nincs helye korlátozásoknak vagy határoknak. A gyermekeknek szüksége van egy olyan szabályrendszerre, mely biztonságot és stabilitást nyújt számukra, valamint a szabályok segítik a társas készségek és az önkontroll elsajátítását. A határok egyértelmű megfogalmazásával és a következetességgel a gyerekek megtanulhatják, hogy mi elfogadható, és mi nem; képesek lesznek a felelősségvállalásra, a döntéseik következményeinek belátására, valamint a problémamegoldásra. Tehát akár szülőként, akár óvodapedagógusként vagy kisgyermeknevelőként elengedhetetlen, hogy kialakítsunk egy stabil és következetes szabályrendszert a gyerekek számára, azonban a hangsúly a pozitív megerősítéseken és az őszinte kommunikáción kell legyen, ahelyett hogy a büntetésekre vagy erőszakra támaszkodna.
Mik a hatékony fegyelmezés alapjai?
Dr. Jane Nelsen, (a Pozitív Fegyelmezés, mint elmélet kidolgozója), így határozta meg a hatékony fegyelmezés alapjait:
1. Közös megegyezés
A Pozitív Fegyelmezés hangsúlyozza a közös megegyezést a szülő és a gyermek között. Ez azt jelenti, hogy a szabályok és az elvárások kialakításában és betartásában mindkét fél részt vesz. Ez segíti a gyermeket abban, hogy értelmes és jól átgondolt döntéseket hozzon és felelősséget vállaljon a tetteiért.
2. Elismerés és megerősítés
Az elismerő szavak, jutalmak és pozitív visszajelzések segítenek a gyermeknek érzékelni, hogy mely viselkedés elfogadható, és melyik nem, illetve segítik az önbizalom kialakulását.
3. Alternatívák nyújtása
A pozitív fegyelmezés arra összpontosít, hogy a gyermeknek alternatívákat kínáljon a helytelen vagy nemkívánatos viselkedés helyett. Ezzel a gyermek behatóbban érti meg a felállított határokat, és nem passzív szabálykövető, hanem problémamegoldásra, következtetésre és a helyzetek átlátására képes felnőtt lesz belőle.
4. Kommunikáció és empatikus figyelem
A szülőknek/gyermekekkel foglalkozó felnőtteknek fontos feladatuk meghallgatni a gyermekek szükségleteit, érzéseit és gondolatait, valamint támogatást nyújtani. Ezzel segítjük a gyereket abban, hogy fontosnak és cselekvésre képesnek érezze magát, és éreztetjük vele, hogy elfogadják, szeretik őt és számíthat a segítségünkre.
5. Következetesség
A Pozitív Fegyelmezés hangsúlyozza, hogy a gyermeknek szüksége van egy olyan stabil szabályrendszerre, melyben érthető a gyermek számára, hogy mik az elfogadható és a nemkívánatos viselkedések, illetve mik ezeknek a következményei. Ennek meglétével a gyermek megtanulhatja az erkölcsi szabályokat és normákat, valamint képes beilleszkedni a társadalomba.
Összefoglaló:
A Pozitív fegyelmezés módszere tehát a következetességen, a megerősítéseken és a fegyelmezésen alapul, mindezt úgy, hogy az előrevivő kapcsolatokat és a személyiségfejlődést helyezi középpontba.
Ajánljuk még a témában az alábbi cikkünket is:
https://blog.ovped.hu/szeretet-szigor-egyensuly/hatekonyan-nemet-mondani-hogyan-csinaljuk/
Irodalomjegyzék:
Ha szeretnél többet megtudni a Pozitív Fegyelmezés módszeréről, olvasd el ezeket:
Nelsen, J. (2013). Pozitív fegyelmezés. Reneszánsz.
Payne, K., J. (2018). Melegszívű fegyelmezés. Kulcslyuk.