Lehangoltság a várva várt gyermek születése után? Úgy tűnhet, minden újdonsült szülő rózsaszín ködben lebeg, a legboldogabb szeretetbuborékban, amit csak el tudunk képzelni. Ez másképp nem is lehetne… De akkor én miért érzek mégis máshogy? A válasz egyszerű; mert nagyon is lehet másképp, sőt! A mára már sokak által ismert szülés utáni depresszió a szülést követő egy évben megjelenő állapot, amely az édesanyákat és az édesapákat egyaránt érintheti. Az apák 8,4%-a, az anyák 17%-a éli át élete során.
Mik a tünetek?
Először is fontos megemlíteni a „baby blues” fogalmát, amely a szülőknél tapasztalható, körülbelül az újszülött kéthetes koráig tartó levertséggel és szorongással együtt járó jelenség. Ez nagyon gyakori és normálisnak tekinthető átmeneti időszak. Amennyiben viszont a tünetek tovább tartanak és/vagy súlyosbodnak, érdemes lehet szakember segítségét kérni.
Az NHS alapján a szülés utáni depresszió lehetséges tünetei:
- tartós rossz hangulat, levertség
- érdeklődés elvesztése, élvezet hiánya
- állandó fáradtság, energiahiány
- éjszakai alvásproblémák (pl. álmatlanság), napközbeni álmosság
- terhelt, nehézkes az önmagáról vagy a babáról való gondoskodás
- elzárkózás más emberektől, akár közeli hozzátartozóktól
- döntéshozatali -és koncentrálási nehézségek
- ijesztő gondolatok (például arra vonatkozóan, hogy bántani akarja a szülő a babáját)
Fontos kiemelni, hogy egy-két, vagy akár több tünet jelenléte sem jelenti a depresszió bizonyosságát, tartózkodjunk önmagunk diagnosztizálásától. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ha ezek (vagy akár egyéb dolgok) alapján úgy érezzük, segítségre van szükségünk, forduljunk a megfelelő szakemberhez (a cikkben ezzel kapcsolatos információi is megtalálható)!
Mi lehet az oka?
A szülővé válás úgynevezett normatív krízisnek tekinthető, amely során életciklus-váltás történik, amely amellett, hogy a család létszámának növekedésével jár, meg is változtatja az addig megszokott működését. Az ilyen átmenetek esetén nő a sebezhetőség mértéke, és akár szülői depresszió is kialakulhat. A megváltozott életkörülmények (új családi rendszer kialakulása), illetve a szülői hormonális, biológiai változások is felelősek lehetnek a kialakulásáért.
Az NHS alapján az alábbi tényezők növelik a postpartum depresszió kialakulásának valószínűségét:
- korábbi pszichés problémák, különösen depresszió
- várandósság alatti pszichés problémák
- a támogató közeli családtagok és barátok hiánya
- partnerrel való kiegyensúlyozatlan viszony
- közelmúltbeli stresszes életesemények, például gyász
- fizikai vagy pszichológiai trauma, például családon belüli erőszak
Hogyan tudok segítséget kérni?
Először is fontos kiemelni, hogy a posztpartum depresszió kezelhető, azonban a javuláshoz érdemes minél hamarabbi szaksegítséget kérnünk. Bár a gyermekágyi depressziót sokan tabu témaként, vagy szégyellnivaló jelenségként titulálják, nagyon fontos kiemelni, hogy ezt bármelyik szülő átélheti, akármennyire is várta gyermeke, vagy gyermekei születését. Mindezek miatt ne engedjünk a megcímkézésnek, és olyan személyekkel vegyük körül magunkat, akik támogatóak és szerettel segítenek a felépülés folyamatában.
Sok esetben a megfelelő társas támasz (családtagok, barátok segítő, támogató jelenléte) is elég lehet. Ha van valaki, akivel az őszinte, akár „nem várt” érzéseinket is megbeszélhetjük, sokat javíthat a helyzetünkön. Ugyanakkor súlyosabb esetekben egy megértő baráti beszélgetés kevés. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni. Attól függően, hogy az segítséget kérőnek milyen lehetőségei vannak, többféle opcióból válogathat.
Legegyszerűbb és legelső lépés a védőnővel való konzultáció, aki felismerheti az állapotot. Vele nyitottan osszuk meg érzéseinket, állapotunkat, akkor is, akár anyaként, akár apaként éljük meg azokat. További opció a háziorvos felkeresése, aki további kezeléseket javasolhat, illetve beutalót írhat társadalombiztosítás-alapú pszichológiai ellátásba. Szintén megoldás a magánúton felkeresett perinatális szaktanácsadótól, szakpszichológustól történő segítségkérés. Amennyiben az érintett ön- és közveszélyes állapotba kerül, pszichiátriai segítséget kell hívni!
Emellett tartsuk észben, hogy a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) a 116-123-as telefonszámon bármikor, ingyenesen elérhető segélyvonal, amely a névtelenség tiszteletben tartásával nyújt támaszt a segítségre szorulóknak. Igyekezzünk továbbá távol maradni a közösségi média felületeken történő tájékozódástól, az internetes baba-mama fórumoktól, hiszen ezek sokszor sajnos nem biztos forrásokból származó információval látnak el minket, illetve mivel minden gyermekvállalás más és más, ne induljunk ki társaink történeteiből.
Összefoglaló
A gyermekvállalás tagadhatatlanul egy életet megváltoztató esemény és időbe telik az új szerepekhez (anya, apa, szülőtárs) való alkalmazkodás, mind az anyukának, mind az apukának. A szülési élmények, a gyermekhez való igazodás és a gyermekről való állandó gondoskodás stresszes és kimerítő lehet, a depresszió kialakulásának esélyét is növelheti. Tartsuk észben, hogy merni kell segítséget kérni a probléma észlelése esetén, hiszen minél korábban fordulunk szakértői segítségért, annál hamarabb térhetünk vissza életünk normál, kiegyensúlyozott kerékvágásába.
Irodalom:
Cameron, E. E., Sedov, I. D., & Tomfohr-Madsen, L. M. (2016). Prevalence of paternal depression in pregnancy and the postpartum: an updated meta-analysis. Journal of affective disorders, 206, 189-203. https://doi.org/10.1016/j.jad.2016.07.044
https://www.nhs.uk/mental-health/conditions/post-natal-depression/overview/
Shorey, S., Chee, C. Y. I., Ng, E. D., Chan, Y. H., San Tam, W. W., & Chong, Y. S. (2018). Prevalence and incidence of postpartum depression among healthy mothers: A systematic review and meta-analysis. Journal of psychiatric research, 104, 235-248. https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2018.08.001
Soares, C. N., & Zitek, B. (2008). Reproductive hormone sensitivity and risk for depression across the female life cycle: a continuum of vulnerability? Journal of Psychiatry and Neuroscience, 33(4), 331-343.
Stewart, D. E., & Vigod, S. (2016). Postpartum depression. New England Journal of Medicine, 375(22), 2177-2186.
Ne hagyd ki a többi cikkünket sem!
https://blog.ovped.hu/category/fejlodes-es-fejlesztes/
- Hazudok a gyermekemnek, ha azt mondom, a Mikulás létezik?9 perc olvasási idő
A Mikulás nem valóságos. Tessék, kimondtam. Ezen kívül biztos vagyok benne, hogy nem a kéményen… - Válás és gyereknevelés5 perc olvasási idő
Tekintve, hogy a házasságok több, mint felének a vége válás, így sok gyermek érintett a témában.… - Szülés utáni (vagy postpartum) depresszió7 perc olvasási idő
Lehangoltság a várva várt gyermek születése után? Úgy tűnhet, minden újdonsült szülő rózsaszín ködben lebeg,…