Iskolakezdés halasztása – Mit tegyek, ha még nem iskolaérett a gyermekem?6 perc olvasási idő

Ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap az iskolára való alkalmasság (iskolaérettség) kérdése, éppen ezért érdemes azzal foglalkozzunk, hogy valójában mit is takar ez a fogalom. Egyáltalán miért van szükség arra, hogy erről beszéljünk? Mi történik akkor, ha egy gyermek úgy kezdi az iskolát, hogy arra még nem áll készen? Mivel jár, ha úgy döntünk, hogy gyermekünk maradjon még egy évet az óvodában? Ezek mind aktuális és fontos kérdések, amelyek megválaszolásához igyekeztünk összeszedni pár támpontot az egyik legújabb Ovped cikkünkben

Ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap az iskolára való alkalmasság kérdése. A jelenlegi törvények értelmében az a gyermek, aki augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, szeptembertől tankötelessé válik. Szülőként lehetőségünk van arra, hogy az előírt életkorban (6 évesen) engedjük iskolába a gyermekünket, de arra is, hogy a tankötelezettség halasztását vagy a korábbi iskolakezdést kérvényezzük. Ebben a cikkben kifejezetten azzal foglalkozunk, hogy mit jelent az iskolára való alkalmasság fogalma és szülőként hogyan érdemes hozzáállni az iskolakezdés halasztásához. Hogyan érezzünk azzal kapcsolatban, ha a gyermekünk még nem iskolaérett?

Mit jelent az iskolára való alkalmasság fogalma?

Az iskolára való alkalmasság (iskolaérettség) biológiai, testi, pszichés, szociális és érzelmi tényezők kölcsönhatásaként jöhet létre, azt az állapotot takarja, amikor az óvodás már készen áll az iskolakezdésre. Az óvodások még kevésbé tudják kontrollálni a vágyaikat és érzelmeiket, inkább az ösztöneik hajtják őket. Ahogy nőnek és fejlődnek, úgy válnak képessé a nagyobb önszabályozásra, elkezdik jobban tűrni a monoton/unalmas helyzeteket, képesek lesznek több ideig fókuszálni a figyelmüket. A mozgáskoordinációjuk kifinomultabbá válik. Fokozatosan megtanulnak jobban alkalmazkodni a különböző helyzetekhez, megtanulják követni a szabályokat és jobban kommunikálnak, nagyobbá válik a szókincsük.

Ezek a tényezők részét képezik a normális fejlődési útnak, és szükségesek az iskolakezdéshez is. Előfordul azonban, hogy bár 6 éves a gyermek, fizikai és/vagy szociális szempontból nem elég érett az iskolakezdéshez. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az iskolakezdés halasztása

Még egy év az óvodában rengeteg lehetőséget rejt a gyermek számára. Ha szülőként észrevesszük, hogy a gyermekünk még talán nem elég érett a beiskolázáshoz, akkor érdemes megbeszélni az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat az óvodapedagógussal, fejlesztőpedagógussal, óvodapszichológussal, hiszen velük együttműködve lehet a legpontosabban megítélni a gyermek fejlettségét. Előfordulhat az is, hogy az óvodapedagógus visszajelzésének hatására kezdünk el foglalkozni a témával.

„Nem normális”, „furcsa” a gyermekem, ha később kezdi az iskolát?

Fontos hangsúlyozni, hogy minden gyermek egyedi, mindenki más tempóban járhatja be a normális fejlődési utat, ezért nem szabad sürgetni az iskolakezdést. A döntést mindig az egyéni sajátosságok figyelembevételével kell mérlegelni.

Nem önmagában a 6 éves kor tesz valakit alkalmassá az iskolához, hanem a biológiai, idegrendszeri fejlettsége és a szociális készségei. Ha pl. a 6 éves gyermekünk nagyon értelmes, de még nehezen alkalmazkodik, nehézséget jelent számára a monoton helyzetek tűrése, nagyon megviselik a kudarcok, akkor érdemes lehet a szakemberekkel együttműködve felmérni a helyzetet. Hasonlóan lehet eljárni akkor is, ha pl. azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk másokhoz képest lassabb, könnyen kibillen az egyensúlya (pl. fél lábon állás közben), nehezen fogja a ceruzát, nehézséget jelent számára, hogy külön mozgassa az ujjait (pl. zongorázó ujjak gyakorlat során). Megéri megfigyelni, milyen tevékenységekre mondja azt, hogy „nem szereti”, mert sokszor ez utalhat arra is, hogy valójában nem jó benne (pl. gyurmázás, gyöngyfűzés).

Miért segíthet a plusz egy év az óvodában?

Az iskolakezdés hatalmas váltás, még az érett gyermek számára is. Olyan megterheléssel, elvárásokkal és feltételekkel találkoznak az első osztályosok, amikkel soha azelőtt. Ennek következtében az iskolában nemcsak az új élményeket, hanem az első komolyabb kudarcokat is átélhetik. Amikor egy gyermek nem alkalmas még az iskolakezdésre, de megtörténik a beiskolázás, akkor a megfelelő útmutatás és foglalkozás hiányában azzal szembesülhet, hogy neki nem mennek jól a dolgok, nem tudja elvégezni a feladatot, könnyen „rendbontónak” bélyegezhetik, ha pl. nem bírja végigülni a 45 percet. Az ismétlődő kudarcok hatására elveszíti az érdeklődését, majd az igényét is arra, hogy próbálkozzon. Ez negatívan fogja befolyásolni az önértékelését és az önbizalmát

Hogyan ápoljuk a fejlesztést igénylő gyermekünk önbizalmát?

A szülő hozzáállása, támogatása erőteljesen befolyásolja a gyermek önbizalmát és a fejlesztő tevékenységekben való részvételét. Fontos kiemelni az erősségeit, megerősíteni és dicsérni kell a próbálkozásait. A lényeg, hogy érezze: ügyes és képes sikereket elérni! 

Összefoglaló

Kedves Szülő! Az iskolakezdés halasztását egy olyan lehetőség, amire ha szükség van, segíthet, hogy gyermekünk számára jobb élménnyé váljon az iskolakezdés. Fontos, hogy a döntést a szakemberekkel együttműködve hozzuk meg. A gyermek számára nélkülözhetetlen, hogy érezze, elfogadjuk és támogatjuk.

*Az iskolakezdés halasztásával kapcsolatos folyamatról az Oktatási Hivatal oldalán lehet tájékozódni: Köznevelés/Tankötelezettség/Tankötelezettség-kezdési időpont halasztása. 

https://www.oktatas.hu/kozneveles/tankotelezettseg/tankotelezettseg_halasztasa

Irodalomjegyzék:

Kálmán L., Tóth E. (2021). Óvodapedagógusok, tanítók és szülők vélekedései az iskolakészültségről. Iskolakultúra, 31(9), 3–24. doi: 10.14232/ISKKULT.2021.09.3 

Koltói L. (2013). Pedagógiai pszichológia jegyzet óvodapedagógusoknak. Mentorháló 2.0 Program.  http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggiai_pszicholgia_jegyzet_vodapedaggusoknak/index.html 

Ne hagyd ki a többi cikkünket sem!

Szólj hozzá! Mi a véleményed?